Nők - Anyák - Hárpiák - inkább legyünk boldogok

Facebook Tumblr Tetszik

2019. március 08. - Hello Mommy Monster

Hányszor futottál már bele Anya vitákba a közösségi oldalakon?

Hányszor bántotta akár akarva-akaratlanul, egy természetesen szülő a császárost, a szoptatós a tápszerest, a szülés után azonnal edzős a sportot mellőzőt, a hordozós a babakocsizót, a gyerekkel folyton csavargós az otthonülőt, az egyedülálló anya a családban élőt? Bármeddig lehetne ezt sorolni, ezerféle variációban.

Szerettük volna megmutatni, hogy lehet ezt másképp is csinálni, ezért hosszú egyeztetés után sikerült egy alkalmat találni, amikor ezt egy fotósorozat által megörökítettük. Levetkőztük gátlásainkat, félelmeinket és bebizonyítottuk, hogyha magadnak tetszel, másnak is fogsz, ha önmagaddal ki vagyok békülve, a többi nő és anyatársaddal sem szeretnél majd vitába szállni, bármennyire is másképp csinálod.

Az embernek ez valamilyen kódolt tulajdonsága, hogy azt állítsa Mi magunk vagyunk a legjobbak, csak az jó amit mi csinálunk. Ha meghalljuk, hogy másnak erről szögegyenest eltérő a véleménye megszólal a vészvillogó és megmagyarázzuk, hogy Ő bizony rosszul csinálja. Így van ez mindenkinél kivétel nélkül, de a szüléssel ez az érzékelő még élesebbé válik.

Az anyává válás nehéz, nemcsak önmagunkat kell elfogadni , az anyatestünket - amiben a hormonok sincsenek segítségünkre- hanem egymást is. Egyik sem könnyű. A tested már pocakosan megváltozik, boldog vagy a nagy keblek miatt, amiben duzzad a táplálék a babád számára, majd a szoptatás és a fejés után ezeknek könnyes szemmel búcsút is inthetünk. A testeden akár császárral,a kár természetes úton szülsz nyoma marad. Nem egyszerű ezekkel szembesülni, félve nézel a tükörbe, hiszen a csapból is a tökéletes anyák folynak. Mindenki visszanyeri bomba alakját már pár héttel szülés után, a gyereke átalussza az éjszakát, nem zaklatják a szokásos mennyit eszik a gyerek, van-e tejed, biztos azért sír mert éhes, kúszik-e - beszél-e már, miért adod/nem adod bölcsibe, miért dolgozol, és még sorolhatnám. Ismerős kérdések ugye? Tulajdonképpen az embereknek soha semmi nem jó.

DE! Hidd el, ezeknek a fele sem igaz. DE! Őket se bántsd ezek miatt, nekik talán így könnyebb elfogadni az új önmagukat. Egy a lényeg, te ne akarj olyan lenni mint mások, Te csak Te légy. Úgy, ahogyan neked jó, ahogy te jól érzed magad. Az anyai ösztönnél nincs biztosabb.

A szülés után én például nem akartam újra 42 kg lenni, ennek ellenére már 2-3 nap után meg sem mondta senki, hogy szültem - mindössze az volt a kívánságom, hogy a babám kikerüljön az inkubátorból. Később is számtalanszor megkaptam, hogy vékony vagyok, ne hordozzam, nem fogom bírni, ráadásul elkapatom a gyereket. Egyik babát sem lehet elkapatni, aki pedig korábban bújik ki, és 27 napig vagy még tovább kórházban van igazán megérdemli a sok -sok testkontaktust.

Valld be, hogy néztél már szúrós szemmel egy anyára, akinek a gyereke a bolt kellős közepén hisztizett és szerinted nem megfelelően kezelte a szituációt. Legközelebb csak mosolyogj rá, hiszen nem tudhatod milyen napja volt, aznap már hanyadik kitörése volt ez a gyereknek, és nem azért mert rosszul neveli, hanem mert a gyerekeknek is lehet rossz napjuk. Rám is nézték már megvetően, vagy ami még bosszantóbb, a jaj mi baja ennek a kis aranyosnak kérdésekkel. Egy néni volt egyedül a 2,5 év alatt, aki a védelmemre kelt amikor az én cuki kislányom kezét meg kellett fognom, (ami egyébként is tele volt már egy bevásárlás után) és elhúzni a pattogólabda automatától. Egy fiatalember megjegyezte nem kedvesen, hogy jaj de hangos a gyerekem, a néni pedig megmondta neki a tutit- miszerint higgye el nem olyan könnyű egész nap egy gyerekkel.

Mindenki fejében egy álomvilág van az anyasággal kapcsolatban, s a rengeteg buktatók pont ezek miatt, és a kívülről jövő, a többi anyukától érkező negatív megjegyzések miatt nehezen kezeljük. Korábban én is néztem ferde szemmel telefonjukat nyomkodó anyákra , vagy akik határozott Nem-et tudnak mondani a metrón is a gyereknek, vagy nagyon vékony - nagyon molett emberekre, vagy olyanokra akik elsírják magukat a villamoson. A lombikra készülés alatt megértettem, hogy lehet valaki nem önszántából vékony - lehetnek lelki okai, vagy betegség is állhat a háttérben, az érzelmeket pedig egy-egy hullámvölgyben nehéz befolyásolni, ezért ha síró embert látsz adj neki egy zsebkendőt. Sokszor utaztam én is kora reggel a metrón könnyes szemmel, amikor a sikertelen hónapok gyarapodtak és én épp a menstruációs görcsöktől szenvedtem , és azon aggódtam ki néz rám ferde szemmel.

Mi öten, most bizonyítottuk, hogy a tökéletesen tökéletlen eltérő elveinkkel is tudunk jót nevetni egy közös cél érdekében, hiszen az anyáknál nincs erősebb a világon. És a gyerekeinknek olyan anyára van szükségük, akik magabiztosak és boldogok!

Szeressétek magatokat, és a többi hasonló cipőben bizonytalanul botorkáló anyatársatokat. Biztassuk egymást, Boldog Nőnapot Kedves Anyukák!

Kíváncsi vagy, hogyan készültek a fotók? Gyere nézd meg itt