Hihetetlen, de már egy éve , hogy kétségbeesetten siettünk a kórházba, türelmetlenül toporogtunk a szülészet ajtaja előtt egy éjszakás nővérre várva. 

Egy évvel ezelőtt úgy döntöttél annak ellenére, hogy még bent kellene maradnod te villámgyorsan kibújsz ebbe a világba.

Emlékszem az utolsó mozdulataidra odabent, ahogy helyezkedsz , és ahogy ezután úgy igazán beindulnak a fájások.

Emlékszem, amikor az ügyeletes doktornő végül tudatosítja bennem, hogy Te ma fogsz megszületni, és amikor a szülésznő elmondja, hogy az intenzívre fogsz kerülni.

Emlékszem mennyire izgultam időben szólnak-e az választott orvosomnak, hogy tudja-e mikor kell megérkeznie, hogy jó kezekben legyünk.

Emlékszem a pontra, amikor azt mondtam ez elviselhetetlen, mindegy hogyan csak valaki csinálja végig ezt helyettem, majd a szülésznő segítségével minden könnyebb lett- sikerült segítenem Neked.

Egy éve láttalak először, emlékszem az arcodra, hallom amint felsírsz és látom, amint kitolnak az inkubátorban. 

Éppen egy éve a PIC-re kerültél, és ugyan tudtuk, hogy minden rendben lesz Veled nagyon nehéz volt elfogadni, hogy a biztonságot adó anyaméhből egy inkubátorba kerültél és az életedért küzdöttél. Nem lehettem veled csak a 3 óránkénti látogatási időben, nem tarthattalak a kezemben miután megszülettél. Megérinthettelek ugyan, hallhattad a hangom, de csak 10 nap után ölelhettem magamhoz az apró tested. 

Egy  éve már, hogy mindennap újabb és újabb kihívások elé állítasz, türelemre tanítasz. Akkor még nem tudtam mennyire nehéz lesz. Hajnal 3-kor kipattant a szemem és olyan friss voltam mint még soha 4 óra alvás után, mert neked szükséged volt rám, hogy megszülethess. Azóta nem volt éjszaka amit végigaludtam volna, és ugyan előfordul, hogy reggel nem is emlékszem az etetésekre, csak a mosogató mellett pihenő cumisüveg emlékeztet rá. 

Mióta az eszemet tudom Anya szerettem volna lenni, Rád vártam már nagyon régen, de nem hittem, hogy ez ennyire nehéz lesz. Tudtam, hogy felelősséggel tartozom majd valakiért, hogy szeretni foglak, hogy minden időmre szükséged lesz - de nem gondoltam, hogy lesznek napok amikor sírni fogok a fáradságtól, amikor hibáztatom majd magam, mert kifogyóban az energiám, mert egy-egy hisztit nem a kellő türelemmel kezelek. Együtt azonban sok mindenre képesek vagyunk, én téged tanítalak, te pedig nekem segítesz. Egy éve nem gondoltam, hogy képes leszek egyszerre veled játszani, dolgozni, főzni és a lakást többé-kevésbé rendben tartani. Sokat fejlődtem a türelem és elfogadás terén, mert te egy határozott, akaratos és türelmetlen kisember vagy már most és mivel neked még ezeket tanulni kell, nekem kell kompromisszumot kötni magammal. 

Egy éve már, hogy egy nagyon nehéz időszak vette kezdetét. 

Egy éve már, hogy a napok hol könnyebbek, hol nehezebb, hol sírással, hol nevetéssel, önvádaskodással, aggódással telnek. Egészséges vagy, de még mindig magamat okolom, amiért 8 héttel hamarabb jöttél a világra. Bármi történik veled magad okolom, ám szerencsére több az olyan amikor azt mondhatom ezt miattam csinálja, ez az én érdemem. 

Egy éve örökre felelős lettem egy Életért, a Te életedért.

Boldog Születésnapot!