Az utóbbi egy hétben szusszanásnyi időm sem volt a költözés miatt, ezért az új bejegyzések, facebook és instagram posztok is elmaradtak. Nagyon szerettem volna megörökíteni a költözés minden pillanatát, azt is amikor először vagyunk itt, először alszunk itt, ahogyan fogynak a dobozok, de nem ment minden annyira flottul mint ahogyan terveztem, ezért elmaradtak ezek sajnos.
Még augusztus végén aláírtuk a szerződést, amiben december 10-e volt kijelölve a kulcsátadás napjának, amikor még 2 hét volt Karácsonyig így nem izgultuk túl a dolgot, hiszen hétvégén festés, aztán gyors költözés. A festés végül hétköznapra esett, így hétvégén már költözhettünk. Nem is tudom, hogyan lett volna Karácsonyra itt rend, ha ehhez tartjuk magunkat.
Már költözés előtt két héttel nekiugrottam a csomagolásnak, mert tudtam munka és egy 14 hónapos mellett ez nem lesz egy leányolom. A lakáskulcsot szerencsére a szerződésben megbeszéltek alapján át tudtuk venni. Tartottunk tőle, hogy nem fog sikerülni, mert a földhivatalban az egyik ügyintéző elrontott néhány dolgot, amiről ráadásul nem is szóltak. Ha ez nincs talán egy héttel hamarabb tudunk cuccolni és kicsit több időm jut a Karácsonyra.
Azt gondoltam pillanatok alatt végzünk majd a költözéssel, és már aznap, de legalább második este békésen és meghitten töltjük az estét egy finom pohár borral a kanapén, azonban hamar fel kellett ébrednem.
Szombat reggel indult a buli, helyesbítve már péntek este, amikor néhány dolgot, ami befért a kocsiba átvittünk a lakásba és összeraktuk Dorka ágyát, hogy amikor mi a szombat délelőttöt már ott töltjük Pocokfejet tudjam valahova tenni, amikor elalszik. Béreltünk egy nagy autót, amit Dávid az egyik barátjával pakolt meg, de ez is jóval tovább tartott a sok logisztika miatt mint gondoltuk, ezért jóformán a szombat Dorka és az én részemről a várakozással telt el. Körülbelül délután 4-kor tudtunk elkezdeni kicsomagolni. Dávid addig összeszerelte a francia ágyat, én pedig amit tudtam pakoltam a helyére.
Borzasztó nehezen akartak fogyni a dobozok, zsákok, minden be lett zsúfolva a lakásba és gyakorlatilag egy általunk kialakított ösvény állt rendelkezésünkre a lakás bejárásához.
Persze azzal sem számoltam, hogy gyerekkel költözni nehezebb mint gyerek nélkül. Munka közben is türelmes egy ideig, ez most is így volt, de egy idő után nem volt elég neki az éppen aktuális helyiség ahol pakoltam, hanem máshová ment volna - leginkább oda ahol még por és kosz volt - így nem könnyítette meg a dolgomat az ő folytonos vándorlása sem.
Dávid még dolgozott hétfőn, kedden, szerdán ezért csak este munka után volt ideje a szekrények összerakására, amikor még vásárlást is intézni kellett, vagy épp már Dorka aludt, vagy a szomszédoknak lett volna túl késő, így tényleg nem volt egyszerű dolgunk.
Szerda este volt az első nap, amikor úgy feküdtünk le, hogy már csak néhány tényleg lényegtelen dolog várt a kicsomagolásra, amikor is csütörtökön leadtuk az albérlet kulcsait, és még egy csomagtartónyi ott maradt szatyrot magunkkal hoztunk, így tulajdonképpen kezdhettünk mindent elölről.
Talán a Karácsony miatt kicsit még feszültebb voltam, feszített volt a tempó. Amikor már azt hittem látom a végét, és képzeletben már gondtalanul, teendők nélkül lógattam a lábam, akkor még találtam egy újabb dobozt, várt rám egy újabb mosás, vagy bővült a bevásárló lista- függöny, számítógépasztal, varróasztal, fogas, fürdőszobaszekrény, a kisebb dolgokról nem is beszélve.
A függönyök még hiányoznak, a képek felkerültek a falra, már csak néhány apróbb teendő maradt az ünnepek utánra, így már azt hiszem kijelenthetem, hogy minden visszaállt a régi kerékvágásba.
A Karácsonyt ajándékok nélkül várjuk, egyedül Dorkának sikerült még időben megrendelnem az ajándékát, mindenki másét majd később pótoljuk. Ma ugyan lett volna még idő vásárolni, de egyrészt Dorkát nem akartuk nyúzni, másrészt nem volt mindenki számára határozottan szuper ötletünk ezért várunk vele.
Örülök, hogy ideköltöztünk, de volt néhány pillanat, amikor a hátam közepére sem kívántam és szidtam magam, amiért ennyire szerettem volna a Karácsonyt már itt tölteni.
Remélem másnak pihentetőbben teltek a napjai és békésen telik a Karácsony.
Kellemes Ünnepeket Kívánok Nektek!
