Úgy gondoltam a napi 3 kávé, és a 6 óra alvás + Dorka altatása közben pár perc szundi bőven elég mindenre, azonban ez nem így van. Ráadásul nem is jut időm mindenre. Más anyuka komolyan nem tudom, hogy csinálja. 

Szóval mi is teszi ki a napom? 

Elsősorban nyilván Bogyófej, aztán a munka. Ezek után a mosogatás, a lakás egyben tartása ( inkább kevesebb mint több sikerrel) , amiben nagyon bosszantó, hogy az állandó takarításnak és pakolásnak nincs látszata ( pedig emiatt hanyagolom a saját kedvteléseim- olvasás , varrás ). Rengeteg időmet elveszi a Dorkának való ételkészítés és az ezzel járó konyha összerámolása, a sok mosásból keletkező vasalnivaló hegyek. Az pedig , hogy itthon tiptop legyek hát nagy álom. Más anyukák mindig fittek és üdék, smink van rajtuk, a hajuk jól fésült .... az enyém legtöbbször lófarokban ( mert egyébként Dorka abba kapaszkodik és hullik is ) és a legelső ruhát veszel fel a játszótérre amit a szekrényben találok.

Nem könnyíti meg a dolgom Dorka sem, mert erősen tombol az Anya időszak, és vannak ugyan órák, amikor teljesen jól érzi magát nélkül, de vannak olyan napszakok, amikor egyszerűen ott kell ülnöm mellette, hogy amikor ő úgy érzi oda kell bújnia hozzám kartávolságban legyek. Az, hogy egyedül pisiljek például szinte kivitelezhetetlen. Vagy rám töri az ajtót, vagy az ajtó előtt vár és mint egy kiskutya siránkozik. 

Valahogyan viszont kezelnem kell ezt a "nincsidőmsemmirerendesen" szituációt, ami számomra borzasztó nehéz, de tényleg. 

A lakásban való rend számomra mindig első volt. Amióta Dorka kúszik-mászik ettől már sikerült eltekintenem, hiszen nem tudom minden percben a helyükre pakolni a játékokat- és felesleges is , hiszen 10 mp múlva már úgysem ott lennének.

Az is nagy luxusnak számít ha akár egy oldalt is olvasni tudok, úgy hogy ne szaladnék be a szobába, mert éppen azt hiszem felsírt, vagy már mocorogni hallom - ha pedig ébren van, és úgy ülök le valósággal lehetetlen, mert érdekli mit olvasok és ő is olvasni szeretne. 

A főzés az utóbbi időben mindig estére maradt, a takarítást napközben megoldottam vele. Végül az, hogy nézzek ki valahogy szintén estére maradt,

Nos amióta dolgozok alapból van pár óra ami nem teljesen rá van szentelve, így a többit próbálom minőségi idővé varázsolni, ami nem teher, mert már többször írtam elsősorban Anya vagyok. Ami viszont baj, hogy ez a sok teendőm, így mind- mind estére tolódik ki, amin időnként nagyon be tudok feszülni és ilyenkor mindent egyszerre szeretnék megcsinálni, ami miatt még idegesebb leszek....ekkor előbújik belőlem a türelmetlen Anya, amitől ő is türelmetlenebb, nyűgösebb lesz...szóval ez egy ördögi kör ilyenkor. 

Épp ezért az első és legfontosabb az volt, hogy magamat le tudjam ilyenkor nyugtatni, és akkor ő is megnyugszik. Hogy történik a megnyugvás? Egyszerűen ráeszmélek, hogy Ő az első, és szimplán leülök a rumli közepére, hiszen neki úgyis mindegy, rám van szüksége a többi dolog nem érdekli, a mosatlan edények pedig meg fognak várni.

Na jó így azért ez túl egyszerű és egyúttal túl zűrzavaros is lenne, ezért rájöttem, hogy sokkal jobban haladok ha mindent lépésről lépésre teljesítek. Minden reggel kitűzök egy célt, hogy mi az amit aznap mindenképp meg szeretnék csinálni, és mi a második, harmadik tevékenység ami fontos, a többi pedig aznapra el van felejtve. Tehát ha ma teszem fel főznöm kell, akkor az lesz az első, hogy az ebéd kész legyen, de nem fogok bosszankodni azon, hogy nincs felmosva, vagy hogy nem tudok olvasni, vagy tornázni. 

Az én esetemben tényleg azt kellett megtanulnom kezelni, hogy nem tudok mindent egyszerre megcsinálni, nincs annyi időm és energiám. Akinek mégis sikerül, ráadásul nem egy, hanem több gyerek mellett, hát le a kalappal- és persze várom a tippeket, hogyan is csinálják, árulják el mit csinálok rosszul, hogyan lehetek energikusabb?

Regina