Kicsit nagy kimaradással, de folytatom Czeizel könyvének bemutatását. A következő fejezet arról szól, hogyan is kell készülni a fogamzásra, mi szükséges ehhez. Leginkább egy nő és egy férfi, és ezen kívül még néhány apróság. 

A fogamzásnak öt feltétele van: 

Már nagyon régen , 1677- ben jöttek rá, hogy az ondósejteknek mi a szerepük, hogy egyáltalán ezek élnek, mozognak, miből állnak, mennyien vannak. 

Egy szép ondósejten a fej, nyak és a farok elkülönül egymástól. A spermium az ondóhólyagban és a prosztatában kiválasztódó folyadékból és a herében termelődő ondósejtekből áll. Mennyiségüket milliliterenként millióban fejezik ki , aminek száma sajnos egyre csökken. 

A törzsondósejtek már a magzati élet 2-3. hetében kialakulnak és, ezek az ivarsejtek már elkülönülnek a testi sejtektől. Az ősondósejtek ezekből a törzsondósejtekből képződnek egészen a születésig. A születés után viszont szünetel a termelődésük a nemi érés kezdetéig.

A herében található ősondósejtek kb. 74 nap alatt válnak éretté, ennek az időtartamnak a felében pedig növekszik a mennyiségük, folyamatosan sokasodnak. Viszont még mielőtt kialakulnának az érett sejtek megtörténik a számcsökkentő osztódás. Ez azt jelenti, hogy a törzsondósejtektől az elő-ondósejtekig mind 46 kromoszómát tartalmaz, viszont az érett ondósejtekben már csak 23 kromoszóma van. A másik 37 nap az érés időszaka, amikor a sejtek felkészülnek a későbbi funkciójukra, a megtermékenyítésre. 

Nélkülük nincs megtermékenyítés, ezért a meddő pároknál ennek a vizsgálata ez első helyen áll. ÉS hogy mit vizsgálnak a spermavizsgálatkor? - küllem, mennyiség, PH érték, szag, mozgás és kóros alak, fertőzöttség.

Az ondósejtképződés a nemi érés kezdetétől egészen a halálig tart.

A petesejteket csak 1827-ben fedezték fel, pedig ezek nagyok, hiszen a sejtmag körül található a citoplazma, ami fehérjegyárnak tekinthető. A genetikai tervrajz a sejtmag DNS-ében van, de a fehérjeszintézis révén ez a citoplazmában nyilvánul meg. A fogamzás után így még az alapelemeket biztosítják a magzatkezdemény életéhez. A citoplazmában találhatóak a mitokondriumok, amik DNS-t is tartalmaznak, így ezeket az ember 47. kromoszómájának is tekintik. 

A magzati élet 2-3. hetében alakulóban van már az őspetefészek, amiben találhatóak törzspetesejtek. Ezekből rengeteg őspetesejt képződik ( a magzati élet 6. hónapjában a számuk kb. 6 millió ). Az őspetesejtekből a születésig 33 sejtosztódás révén képződnek az éretlen petesejtek, de ezek száma kisebb, kb 2 millió. A születéskor ezek megkezdik a számcsökkentő osztódásukat, tehát az éretlenből az érett petesejtbe csak 23 kromoszóma kerül, ezután pedig úgymond álomba merülnek. Ebből az álomból minden nemi ciklus során egy petesejt ébred fel , ami az ovuláció előtt 9 órával fejeződik be. A születés után a petefészekben is szünetel a petesejtképződés, és csak a nemi érés kezdetekor folytatódik, viszont közben folyamatosan pusztulnak. A serdülőkor kezdetén már csak kb 300 ezer a számuk. Ettől kezdve minden ciklus során általában egy érett pete képződik.

A nők nemi ciklusa 28 napos, a szerepe hogy biztosítsa a petesejt érését a petefészekben, ami megtermékenyíthetővé válik a petevezetékben és ezeknek a hormonális változásoknak köszönhetően felkészül a méh a magzatkezdemény befogadására. 

A nemi ciklus fő jelensége a tüszőrepedés. A petefészek nagyszámú tüszőiben találhatóak a petesejtek, amik szintén versenyeznek a megtermékenyítésért. A győztes kikerül a petefészekből, a benne lévő folyadék feszíteni kezdi, a tüsző fala vékonyabb lesz és megreped - ezt nevezzük tüszőrepedésnek, amikor kiszabadul a petesejt és a petevezeték oldalsó szájadékába kerül. Tulajdonképpen ez a megtermékenyítés helye, ahol az ondósejt és a petesejt találkozik. 

A kialakuló magzatkezdemény ekkor elindul a méh felé, ahová 3-6 nap múlva érkezik meg. A megrepedt tüsző sárgatestté alakul, és ez a sárgatest termeli a progeszteront, ami felkészíti a méhnyálkahártyát a magzatkezdemény befogadására. A progeszteron hatására a méh belső felülete hepehupás lesz ahová könnyen be tud ágyazódni a magzatkezdemény.

Ha ez nem valósul meg, akkor a vérbő nyálkahártya kiürül a szervezetből - ez a havi vérzés. 

A ciklus általában 28-29 napos, a tüszőrepedés pedig a 11-14. napon következik be. Ez az alapja a naptármódszernek, miszerint csak a középidőben van megtermékenyítésre kész pete, ami 24 óráig életképes, azonban előfordulnak esetek amikor a ciklus elején vagy végén történt meg a fogamzás. Ennek oka, hogy a tüszőrepedés időpontja ciklusonként változhat, a másik pedig a rendkívüli tüszőrepedés, ami negatív vagy pozitív lelki megrázkódtatás ideje alatt történik ( akár egy erőszakos együttlét, vagy a rég nem látott férfival töltött aktus után ).  

Az ondósejtek a hüvely hátsó boltozatába jutnak a szeretkezés után, ahol a közeg savas így már a csapat fele ekkor elpusztul, a másik fele pedig menekül a méhnyak irányába, ami a még felé irányítja őket.

A méhnyakon átjutni sem egyszerű, ám a tüszőrepedés időszakában ez is egyszerűbb mert ilyenkor több a méhnyak váladék. Sokszor a méhnyak a fertőzött ondót nem is engedi áthaladni, védve a méhet a gyulladásoktól. A méhüregen való áthaladáskor is sok ondósejt elpusztul, így tényleg csak a legerősebbek tudnak végighaladni a petevezetéken. A petevezeték csillószőrei a méh irányába terelik őket, így itt is gátolva vannak, azonban a az ondósejteket a saját farkuk irányítja, amivel felül tudnak kerekedni ezen. Itt a verseny végén már " csak " a petesejtbe kell bejutni, csak egy győztes lehet, ám ez is nehéz, mert a petesejt felszínén egy védőréteg található, aminek a résein csak az első ondósejt tud átjutni, utána azonnal bezárul a képzeletbeli ajtó és a többiek kint rekednek. A körülbelül 10 órás út ezzel ér véget, a megtermékenyítés megtörtént. 

Ki hinné ezt egy békés együttlét után, hogy ez ennyire bonyolult? Mindenki úgy gondolja életben maradni, és megszületni milyen nehéz, de ha belegondolunk maga a fogantatásunk a legkörülményesebb, a legnehezebb mind közül.